A kosarad jelenleg üres!
Frankovics György

Frankovics György

Író

FRANKOVICS GYÖRGY

1945. december 9-én született Drávafokon. Podravinai horvát parasztcsaládban nőtt fel a Dráva menti Lakócsán. Meghatározó gyermekéveit itt, ebben az ősi horvát faluban töltötte, s az általános iskolát is itt végezte el. Tizennégy éves volt, amikor Budapestre kerül, hogy az – akkor még az országban egyetlen – szerb-horvát gimnáziumában tanuljon tovább. A középiskola elvégzése után egy évig képesítés nélküli tanító volt saját falujában. 1964-1968 között Pécsett a Tanárképző Főiskola Délszláv Tanszékén folytatta tanulmányait történelem-délszláv szakos hallgatóként.Mándoki László, a Baranyai Megyei Néprajzi Múzeum igazgatója ösztönzésére horvát meséket, találós kérdéseket, hiedelem mondákat gyûjtött. Első tanulmányai a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében láttak napvilágot. Főiskolásként, Rónai Béla és Király Lajos vezetésével több somogyi és baranyai néprajzi gyûjtőúton vett részt.

Frankovics György érdeklődése, publicisztikai tevékenysége széleskörû: a néprajz, az irodalom és a történelem számos ága-bogára kiterjed. Szinte alig van hónap, hét, hogy itthon és Horvátországban ne jelenne meg tollából valamilyen cikk, tanulmány, sőt időnként önálló kötet is, magyar vagy horvát nyelven. Szerkesztője az Etnografija Hrvata u Maðarskoj címû néprajzi sorozatnak, valamint a magyarországi horvátok irodalmi, képzőmûvészeti folyóiratának, a Pogledinek.

Arra viszont még nem volt ideje, hogy saját bibliográfiáját megszerkessze. Csupán az 1997. évi néprajzi közléseinek számáról van áttekintésünk, amelynek termése harminc körüli. Ha csak húsz-huszonöt megjelent írással számolnánk is évi átlagát, eddigi közlései mindenképpen több mint félezerre tehetők.

Mindig elcsodálkozom, honnan meríti ezt az óriási energiát, miből táplálkozik hatalmas lendülete? Forrása és hajtóereje talán az a felismerés, hogy sorsa a két nép, a két kultúra határára helyezte. A somogyi Dráva-melléken született és élt is sokáig, Olyan helyen, ahol hallatlanul gazdag ősi népi kultúra vette körül. Egy olyan hagyományos mûveltség, amely ezer szállal kötődik anyanemzetéhez, ugyanakkor az ormánsági magyaréhoz, de a bővebb Kárpát-medencei kultúrához is és fordítva. Ez a néprajzi terület négy-öt évtizeddel ezelőtt szinte fehér foltnak számított, és ma is sok még a feltáratlan részlete.

A horvát és a magyar néprajztudománynak nagy nyeresége, hogy e terület kutatása Ðuro Frankovic – Frankovics György számára egy életre szóló programot és elhivatottságot adott.

Katonaidejének letöltése után nevelőtanár Ajkán, majd egy évet ismét Lakócsán tanított, s egy falumúzeumot hozott létre. Az 1970-1972 közötti időben történelem tanár volt a budapesti Szerb-Horvát Iskolában. 1973-tól kilenc évig a Pécsi Rádió Horvát Szerkesztőségének munkatársa, a Kossuth Rádió és a Zágrábi Rádió külföldön élő horvátok adásának tudósítója. Ugyanezen években a Pécsi Tanárképző Főiskolán a Horvát-Szerb Tanszék adjunktusaként népismeretet, módszertant, népköltészetet adott elő.

Az 1970-es években a magyar-jugoszláv kulturális együttmûködés keretében egyéves történelmi-levéltári kutatásokat végzett Belgrádban. Később néprajzi ismereteinek kibővítése érdekében három-háromhónapos kultúrantropológiai tanulmányúton vett részt Zágrábban és Belgrádban.

Az 1980-as esztendőkben a Pécsi Rádió, későbben Magyar Televízió Pécsi Horvát Stúdiójának, a Naš ekrannak munkatársaként járta az országot, felkeresve a szórványban élő horvát kisebbségeket. Miközben az aktuális híreknek járt utána, fáradhatatlanul kutatta, gyûjtötte a néprajzi adatokat is.Óriási háttéranyaga gyûlt össze, bőséges forrásanyagból meríthet. Munkakörének szerencsés lehetőségeit felhasználva, a tévé korszerû eszközeivel számos, még élő néphagyományt is segített megörökíteni. Ezek nem csak a mai nézők, hanem a tudomány, a későbbi korok számára is felbecsülhetetlen értéket jelentenek. Egy időben politikai feladatokra is vállalkozott. 1991-1993 között a Magyarországi Horvátok Szövetségének elnöke volt.

1993-tól szerkesztője a Magyar Néprajzi Társaság gondozásában megjelenő, nemzetiségi néprajzi kiadványsorozat Etnografija Hrvata u Maðarskoj címû köteteinek, amely 2004-ig már tizenegy kötetet számlál.

Szerteágazó kutatásainak igazán kedvenc területe a folklór és a néphit világa. Így nem véletlen, hogy a horvát etnográfia sorozat 9. teljes kötetét a Drávamelléki horvát hiedelem-mondáknak szenteli, a 10. viszont archaikus népi imádságokat tartalmaz, egy másik kötetben pedig a magyarországi horvát hősénekeket (junaçke pjesme) és balladákat adja közre.

Tízet meghaladó eddigi önálló – meséket, gyermekjátékokat, mondókákat, horvát betyárácokat (csujjogatókat) és paraszti trufákat tartalmazó – kötetei mellett két népismereti tankönyv szerzője is.

Legkiemelkedőbb az a tanulmánykötete, amit 2002-ben és 2003-ban a két Zrínyi Miklósról (a szigeti hősről, illetve a költő-hadvezérről) Zrínyi énekek és feljegyzések címmel magyar és horvát nyelven jelentetett meg. A két jeles történelmi személyről szóló könyvében történelmi forrásokat és a velük kapcsolatba hozható régi és eddig ismeretlen népi epikus költészetet mutatja be. Kiss Károly óta ez a legteljesebb összefoglalója a szerb, horvát, szlovén, szlovák, magyar, latin, német irodalmi és folklór hagyatékoknak.

Habár Frankovics György hivatalosan már nyugdíjasnak számít, jelenleg is fáradhatatlanul dolgozik. Rendszeres kapcsolatot tart fenn a Horvát Akadémia Néprajzi Intézetével, és a Néprajzi Múzeummal  Zágrábban Levelezésben van a szerbiai tudományos intézetekkel is, többek között jelenleg Ljubinko Radenkovic professzorral (Belgrád), akivel közösen dolgoznak a magyar-szláv mitikus lények összehasonlító vizsgálatán.

Néprajzi jellegû írásai többnyire a pécsi Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében, a Zalai Múzeumok Évkönyvében, a Somogyi Múzeumok Évkönyvében, a Honismeret és a Barátság folyóiratokban, horvát és szerb tudományos szaklapokban, a pécsi Horvát Tudományos Intézet kiadványaiban, és természetesen az Etnografija Hrvata u Maðarskoj címû tudományos sorozatban jelennek meg. Írásai értékét növeli, hogy interetnikus szempontból is fontos láncszemek, közelebb visznek a déli szláv népeket összefûző kulturális és történelmi múlt felderítéséhez.

Eperjessy Ernő

forrás: nemzetiségek.hu

  • Hozzászólások1 cikk
  • Kapcsolódó cikkek
  • A bűvös puska

    Frankovics György

    Népmesék romákról

    Frankovics György, magyarországi horvát etnográfus, író, tudós, publicista legújabb gyűjteménye a roma mese- és mondavilágba vezet bennünket. Ez a...
    Ár: 2999 Ft
    Kedvezmény:
    -25%
    Kedvezményes ár: 2249 Ft
    Kosárba
  • A gyermek és a sárkány

    Frankovics György

    Magyarországi horvát népmesék és mondák

    Vajon miben különböznek a horvát népmesék a magyaroktól vagy más nemzetek meséitől? És miben hasonlítanak? Valóságos vagy valóságosnak tűnő bevezető...
    Ár: 2990 Ft
    Kedvezmény:
    -50%
    Kedvezményes ár: 1495 Ft
    Kosárba
  • A gyöngyszemet hullató leány

    Frankovics György

    Dráva menti népmesék

    Igazi ritkaságot, különleges közép-európai gyűjtésű mesekötetet vehet kezébe az olvasó. A Dráva menti népek történeteiben találkozhatunk a magyar...
    Ár: 1980 Ft
    Kedvezmény:
    -25%
    Kedvezményes ár: 1485 Ft
    Webáruházunkban jelenleg nem kapható